..ez gyönyörű!!...és elgondolkodtató...
Nézd meg, a világon milyen sok az árva,
S nincsen aki őket két karjába zárja.
Nézd, ahogy a koldusok is az utcákon laknak,
De ők szeretetet senkitől sem kapnak.
Nézd meg a vakot, nincsen szeme fénye,
De soha el nem tűnik utolsó reménye.
Ő már a felkelő napot meg nem látja,
És szívét mégis soha, semmi meg nem bántja.
Nézd meg a beteget, ki évek óta fekszik,
S számára a csoda az, hogy még lélegzik.
S minden egyes napon fájdalmait tűri,
S szerető családját mindentől kíméli.
Nézd meg a süketet, ki nem hallhatja hangod,
S könnybe lábadt szemmel nézegeti arcod.
Ő már meg nem hallja családja vitáit,
De Isten meghallgatja minden nap imáit.
Nézd most meg a némát, kinek nincsen hangja,
S bár nehéz az élete, de soha fel nem adja.
Ő már nem fog soha senkivel beszélni,
De Isten megtanítja őszintén remélni.
Nézd meg a világon milyen sok a szegény,
S nincsen a házukban étellel telt edény.
Nem számít, hogy piszkosak és szakadt a ruhájuk,
Mert Istennél már biztos gondmentes hazájuk.
Mindezeket látván nézz fel az égre,
S mondj csak el egy imát hálás szívvel végre.
Ha néha meg úgy érzed, hogy senki sem felelne,
Tudd, hogy feletted van Istennek kegyelme...
Máté Rózsika verse
Kapcsolódó bejegyzések:
Írok nektek kora reggel.
Tarka virág minden Nő.
Ne mond..
Szép napot minden klubtagnak!